CSATOS TÁRCA
reantik
A minap került a kezembe ez a bogyós-csatos fém tárcakeret, amit még valamikor a télen vettem, hogy majd kipróbálom, ha a Jézuska meghozza a varrógépemet. És akkor jól el tis tettem, de most megtaláltam :)
A táskához használt anyag maradékából készült, de ebben az esetben nem a pepita bélésanyagra hímeztem és logóztam, hanem magára a fő anyagra.
Miután készen volt, rávasaltam a közbélést a vászonra, a bélésre most nem tettem, mert úgy már túl merev lett volna, és ez esetben különben is egy tenyérnyi nagyságú tárcáról beszélünk. A szabásmintát a fabtextil oldaláról lestem, és a szabás után varrogattam, illesztgettem,
mindaddig, amíg egy ilyen kis tasak lett a végeredmény.
Az antikolt rézszínű csatos keret a kislánykoromat idézi - na elárultam, hogy már nem is vagyok olyan fiatalka - és tökéletesen passzol a natúr kézi szőtteshez. A fehér rózsa és a cirkalmas logó pedig nem hiányozhatnak.
A keret felvarrása tényleg nem volt 10 perces mutatvány (ezt írták is) de azt hiszem elsőre egész jól sikerült.
A sok-sok kiegészítőm és fityegőm között van több cica is, ide is kívánkozott egy nyújtózkodós változat, Blogcica tiszteletére.
A nektarinok jól érzékeltetik a méretet, és itt kivillan a kockás bélés is.
Próbáld ki te is, jó móka egy ilyet varrogatni, ha pedig szeretnél egy ehhez hasonlót keress bátran :)
rea
