Ódon  esztergált   asztali   tükör

Egy régi - elég rossz állapotban lévő - tükröt újítottam még fel nyár elején, de nem készült róla poszt, mert az eredeti csavarokkal szerettem volna összeszerelni, azonban valahová úgy elkutyultam őket, hogy csak tegnap bukkantam rájuk egészen véletlenül. 

Ez volt a kiindulási állapot, és bár a benne lévő eredeti tükör foncsorozása sokaknál biztosan kiverné a biztosítékot, eszem ágában sem volt kicserélni. Nekem úgy tetszett, ahogy volt.

Eredetileg hagytam volna ilyen feketés-barnán, és csak kis csiszolás után kapott volna egy waxréteget, azonban a javítások sajnos látszódtak volna, ezért light grey árnyalatú festékréteget kapott.

A festék száradása után próbáltam neki visszaadni a korhű külsőt, ezért az éleknél visszakoptattam a festékréteget, hogy kikandikálhasson a régi szín. A tökrös rész hátlapjára egy 1893-as kiadású gótbetűs német nyelvű könyv lapjaiból decoupage technikával ragasztgattam szaggatott darabokat.

Száradás után csiszolószivaccsal koptattam el a papírt körben az éleknél. Ez a módszer nagyon szép eredményt hoz. 

Csak az összeszerelés van hátra. Ha már végre megvannak a csavarok.

Imádom a kis ovális kopott foncsorozású tükröt, látszik rajta, hogy nem mai darab, de azt is tudom, hogy még jó pár évig fogja bírni ezzel kis ráncba-szedéssel.

Köszönöm, hogy benéztél a blogra. Ha kíváncsi vagy a többi munkámra és az újdonságokra, akkor látogass el a facebook oldalamra, ahol rendszeresen újdonságokkal és aktualitásokkal találkozhatsz. 

https://www.facebook.com/rea.reantik/

  Rea

Halloween

mini koporsó az édességeknek

Hamarosan halloween, és én kezdem előkeresni az elrejtett dekorációkat, és szellemes finomságokat, amelyek nélkül nem halloween a halloween.

Tavaly  szereztem egy szuper kis koporsó alakú papírdobozt a gyerkőcnek, aminek a kinézetével idén egy kicsit variáltam.

Volt egy dobozka tejcsoki árnyalatú krétafestékem, ami nagyon nem hasonlított a tejcsokira, így azt alapul véve kevertem valami jó kis rémes színt. Került bele fekete táblafesték és tabernas árnyalatú is, így olyan sárszínű lett, és éppen jó ahhoz amit elképzeltem.

Kívül-belül kezelésbe vettem a dobozkát, majd száradás után antik waxot is dörzsöltem a felületre.

Egy nagyon helyes figurális gombkészletet szántam a dekorációs elemeknek. Mivel füles gombokról volt szó, először egy jó éles késsel óvatosan levágtam a műanyag füleket.

Ezután pillanatragasztóval rögzítettem a mini kísértetjárta házikót és a szellemeket a doboz tetejére, majd a házikó alá mohát ragasztottam és az éjjeli árnyakat egy kis fekete festékkel imitáltam a dekorációk körül. (ez a következő képeken jól látható)

A csillámos pók, a régi gótbetűs könyvlapok, az édességek nagyon jól passzolnak egymáshoz és sejtelmesen ijesztőek, nem?

 Itt jól látható a moha és a fekete árnyékolás.

Csontváz és jack-o-lantern a koporsó mellett, ami dugig van szellemes és tökös mályvacukorral, rémséges csokipasztillákkal és kukoricadrazséval.

Blogcica stylist elrendezte a faleveleket, hiszen fő a tökéletesség :)

Ez még csak egy apró részlet, a többi rémesen egyszerű és ötletes dekorációt hamarosan hozom. Addig olvasgass a többi bejegyzésből. 

Köszönöm!

Rea

Polc  felújítása

reantik

A vaterán "futottam bele" ebbe a falipolcba, és egyből megragadott a nagyon egyedi formája. Amikor pedig sikerült megszereznem, nagyon boldog voltam. Postán érkezett és még aznap elkezdtem rendbehozni. Alaposan letisztogattam, majd a repedéseket és a régi szögek nyomait fatapasszal kijavítgattam, majd megcsiszoltam.

A festéshez szerintem elengedhetetlen a jól előkészített alap -persze lehetnek kivételek, amikor direkt az a cél, hogy rusztikus maradjon a felszín, de ez nem az az eset volt. 

Light grey árnyalatú krétafestéket bontottam és egy részét a polcra kentem, két rétegben.

Koránt sem lett szürke, pontosan passzol ez az árnyalat a meglévő fehérre festett bútorainkhoz. 

A kis akasztók és a szép ívű hullám a kedvenceim közé tartoznak.

Kapott két transzfermintát.

Itt-ott koptatást és egy kis csiszolást, majd áttetsző waxréteget, amitől finom tapintása és kicsit mélyebb tónusa lett a festéknek.

Két csavar a falba, és mehet a falra, hogy felkerüljenek rá a "kincseim".

Köszönöm hogy benéztél hozzám, ha tetszenek az alkotásaim, látogass vissza máskor is, vagy olvasgasd egy-egy régebbi bejegyzésemet.

Rea

CSIPKEFÜZÉR

PAPÍRBÓL

Amikor még kislány voltam az iskolában és otthon is nagy divat volt színes papírcsíkokból készült több méter hosszú papírlánccal dekorálni karácsonykor. Jó régen volt már - na tessék most elárultam, hogy nem vagyok már olyan fiatalka :) - és szerintem ez a dekoráció is feledésbe merült oly sok-sok jópofa dologgal együtt. Pedig milyen jó is volt vagdosni, ragasztgatni és versenyezni, hogy ki alkotta a hosszabb láncfüzért. 

Ezt a jó kis retró dekorációt elevenítem most fel, de mivel oly nagy divatja van a shabby és vintage stílusnak, így kicsit alakítottam rajta. 

Van nekem egy ilyen szépséges mintát kialakító szél lyukasztóm, és bevallom elég ritkán használom. De most bepótoltam az eddig elmaradt kallantyú-nyomkodásokat, mert főszerepet kapott.

Egy bármilyen fehér papírlapot - én A3 méretű kicsit vastagabb rajzkartont használtam - 3 cm széles csíkokra szabdaltam. Ez a szélesség függ a lyukasztó mintájának a szélességétől. Én egyszerűen megmértem a minta szélességét, megszoroztam kettővel, és hozzáadtam fél cm-t, hogy a két mintasor között legyen egy picit "szélesebb" rész is az összeragasztáshoz. Majd kezdődhetett a nyomkodás. Egyszerűen a mintafej széléhez igazítot- 

tam a papírcsíkot, és lenyomtam a kallantyút, majd a kallantyú felemelése után a papírt kihúztam addig, hogy mintalyukasztó talpán lévő mintaelemet fedje a már kilyukasztott darabka. És így ismételgettem, közben pedig figyeltem rá, hogy a talpon lévő vezetőhöz is igazodjon a papírcsík széle.

És hát a bölcsek mindig azt mondják, hogy ismétlés a tudás anyja, hát nem tudom ez itt mennyiben állt helyt, de az való igaz, hogy sokszor le kell nyomni azt a kart. 

Miután végig lyukasztottam az egyik szélét a papírcsíknak, így nézett ki:

Majd megfordítottam, és ismét a fej széléhez igazítottam a papírcsík keskenyebb végét, mert így lesz szép szimmetrikus a minta a két oldalon végig.

Sok-sok (sőt még annál is több) igazgatás és lyukasztás után lesz egy kis halom szemetünk, és jó pár csodaszép csipkés szélű papírcsíkunk.

A mennyiség csak a türelmünktől és a szabadidőnktől függ, és az a jó benne, hogy ha éppen abba is kell hagynunk, eltehetjük az egészet egy dobozba, majd máskor ismét foglalkozhatunk vele. Unalmas esős estékre tökéletes családi programkodás. 

A hosszú csíkokat kettévágtam, a végükről levágtam a nem csipkés kezdőrészt.

Egy ilyen kis papírcsík két végét szépen összeillesztettem, próbáltam figyelni a mintára is, egy csöppnyi ragasztóval összeragasztottam és a következő csíkot az első karikába fűzve ragasztottam össze.

Itt már ketten vannak. Ezután már csak tényleg összefűzni és ragasztgatni kell, hogy elég hosszú legyen az a lánc.






Köszönöm, hogy velem tartottál!

Rea

Kisinas - nekem

Hónapok óta keresek valami alkalmatosságot a spárga gombolyagjaim számára, és találkoztam is tetszetős megoldásokkal, de nem vagyok hajlandó adni egy ilyenért több ezer forintot. Mert sajnos a legtöbbjét 2000-en felüli összegért láttam. 

Hát ötleteltem, hogyan is készíthetnék egy sajátot, de a lehető legolcsóbban, mert majd többet is szeretnék, ugyanis van vastagabb spárgám (igaz azt most úgy elkutyultam, hogy nem találom egy ideje), vékonyabb spárgám, papírspárgám több színben, szivárvány színű spárgám és még sorolhatnám. Szóval egy nem lesz elég belőle, az biztos!

A múlt héten bevásárlás során betértem egy pepco üzletbe, ahol rám vigyorgott egy esztergált végű papírtörölköző tartó, potom 430 forintért. Hát ha már találkoztunk, akkor meghívtam hozzánk.

Kérdezhetnéd, hogy miért nem hagytam így? Akkor több gombolyag fér el rá. Hát, mert csak :) Talán azért is, mert így olyan kis nyilvánvaló, hogy mire is szánták, kicsit reantikosítottam. Na jó, jó - ez nem antik, de várd ki a végét. Ok?

Mivel a rúd csak snasszul be volt ragasztva - szerencsére nem túl jó minőségű ragasztóval az alapba - kis mozgatás után megadta magát és könnyedén szét tudtam operálni két darabra a tartót.

Majd előkerestem a kisfűrészt és iszonyat óvatosan elfűrészeltem, majd megcsiszoltam a vágási felületet.

A rúd aljába precízen egy lyukat fúrtam - ez nem volt túl egyszerű satu híján - de megoldottam. Készen álltak a kis átalakítás után az alkotóelemek az egyesítésre, hát összecsavaroztam a két darabot.
A precíz fúrásnak hála tökéletesen függőlegesen lett.

Két réteg festéket is kapott, az old white alatt shades árnyalat bújócskázik.

Amint megszáradt a második festékréteg is, kis koptatás következett a csiszolószivaccsal, majd áttetsző waxot dolgoztam el a felületen. A sötét waxot végül nem használtam. Majd talán egy újabb mintadarabon.

És íme ilyen lett. Nem régi és nem antik, de régies hatása van és nem utolsó sorban negyedannyiból hoztam ki, mintha készen vettem volna.

Most már csak egy feladat van, venni még legalább 2 darabot, amelyeknek ugyanilyen szép sorsot szánok. 

Ha kérdésed van, tedd fel bátran, új ötletekért, vagy csak akár csak úgy nézelődni is, keresd a facebook oldalamat. 

https://www.facebook.com/rea.reantik/

Reantik

OSZTÁLY - FA

teremdekoráció

A pinteresten nézelődve akadt az utamba egy ehhez hasonló fa, amely nagyon tetszett. Az évszakok jelentek meg egy fában, és az alapötletet adta ennek az elkészítéséhez. Én picit tovább gondoltam, mert osztály-fát képzeltem belőle. Átküldtem a talált fotót a gyerkőcöm osztályfőnökének, és leírtam, hogy hogyan gondolom, és ha tudnák használni a teremben dekorációként, akkor szívesen elkészítem. Az ötlet neki is tetszett, megkaptam a tanulók születési hónapját és napját egy listán, mert ez a fa abban is különbözik a kiindulási alaptól, hogy az évszakoknál megjelennek az akkor született fiúk-lányok nevei. Személyiségi okokból több adat nem szerepel róluk. Az ötlet és az alapanyagok megvoltak, kezdődhetett a kivitelezés. Egy jó nagy kartondobozra felskicceltem a fatörzset, a lombokat, majd sniccerrel körbevágtam. Ahol kellett ott kiegészítettem, és a hátsó oldalon - dupla kartunfülekkel - megerősítettem minden instabil részt. A lombokra fehér kartonból vágtam egy fedőlapot és felragasztottam a hullámkartonra, mert nem szerettem volna, hogy bármilyen pótlás láttszódjon előlről.

Amikor megszáradt a ragasztó, elővettem a lurkó tavalyról megmaradt temperás tubusait, és befestettem a lombokat és a törzset. Amíg a festék száradt, addig vagdostam a leveleket, és hosszú csomagolópapír-csíkokból sodortam a fatörzshöz szükséges takarást. Beírtam a neveket a levelekbe, a téli hópelyheket aprócska tortapapír helyettesíti. A festék száradását ezután hajszárítóval segítettem elő. Közben Domos felmondta a leckét, vacsit készítettem, stb. 

Majd következhetett a ragasztgatás- tetemes mennyiségű ragasztórudat tud elfogyasztani egy ilyen fa - így a páromnak hazafelé jövet hoznia is kellett egy dobozzal, hogy mindent fel tudjak ragasztani. 

Az alap befestésére azért is volt szükség, mert így a törzs papírcsíkjai és a levelek között sem a fehér papír kukucskál ki.

Szépen, komótosan lehet vele haladni, a sodort papírcsíkokat rögzítettem fel először mert abból lettek az ágak is, és az jelölte ki a továbbiak helyét.

Azt hittem, hogy az apróságok felhelyezése pikk-pakk gyorsan fog menni, hát most már nem hiszem, de nagyon élveztem a készítését! Olyan jó volt látni, hogy egy régi kartondobozból, pár darab színes kartonból és egy tekercs barna csomagolópapírból milyen klassz dolgot lehet alkotni.

A tavaszhoz világosabb zöld leveleket és virágokat párosítottam. Ez utóbbiakat készen vásároltam. A nyárhoz a leveleken kívül szép piros almákat tettem, amelyeknek van pici száruk is ágacskából. Az ősz színes levelekben bővelkedik, a télhez pedig hópehely-imitációk kerültek a csupasz ágakra.

A négy évszak külön-külön:

 

 

A törzse felkerült egy kis tábla, amelyet fekete táblafestékkel festettem le, így lehet majd aktualizálni az adott tanévre az osztály-fát.

A gyökereknél kicsit kiszélesedik a törzs.

Pici mókus-odú (amikor Domos kicsi volt és fát rajzolt, mindig volt rajta egy ilyen kis lak),

és egy fa-göcsört is tekereg a törzsön. Csak simán felragasztva a csíkokat túl snassz lett volna :)

Munkaigényes, de nagyon jó dolog egy ilyet összehozni. Akár családfát is lehet ily módon készíteni a gyerekekkel, pl. fotókkal kiegészítve. Próbáljátok ki :)