AJTÓK  ÉS  ABLAKOK

kezdhetném azzal, hogy ajtók és ablakok terén különlegességeket gyűjtöttem egy csokorba, de ez nem lenne igaz, hiszen ahol a fotók készültek, ott ezek az ajtók vagy ablakok teljesen megszokottak, normálisak, csak nekünk akik megszokták az egyen-ajtókat, nekünk tűnnek picit másnak.

Ez a kép Kínában készült, az apró részletek árulkodnak erről és a kis kiegészítők is.

A párizsi Notre Dame egyik csodaszép kapuja - ezekből 3 pár van amelyek a főhajó bejárataként szolgálnak.

Egy török gyöngyházberakásos remekmű, a Topkapi palota bejárata Isztambulban,

Egy érdekes bejárat.

Bódító rózsa illatba érkezni? elviselném :o)

Akár a népszerű sorozat helyszíne is lehetne, minden esetre nem megszokott látvány kis hazánkban, sajnos.

Indiában is ilyen csodákat alkottak, amelyekben szerencsére még most is gyönyörködhetünk.
Noughata - Old Delhi

Argentínában az ajtók is színesek és mintásak, szinte élnek.

De a Portugál Madeirán is hasonló vidámságokra akadhatunk.

Macskásként pedig, ez a már tényleg cukinak mondható ajtókopogtató dobogtatta meg a szívem.

A szíves vendéglátás már a bejáratban észrevehető. Kell ettől melegebb fogadtatás?

Talán egy tengerparti ajtó részlete?

Erről a kopogtatóról Michael Ende Végtelen története jutott eszembe, igaz ott két kígyó volt, és egymás farkába harapva, de valahogy mégis. 

Szeretem az ilyen kis részleteket egy ajtón, talán a csupasz bejárati ajtónkat azért is próbálom meg mindig picit egyedibbé változtatni.

Japánban a tolóajtajaink voltak a kedvenceim, csodaszép süllyeszett tológombokkal. 

Az igazán régiek és drágák általában darukkal, fákkal  és egyéb madarakkal voltak díszítve, és valójában nem is ajtók, hanem eltolható falak ezek.

A mai modern japán lakásokban pedig van egy ún. japán szoba, amely általában 6 tatami alapterületű és a hagyományos japán stílusban van kialakítva és berendezve.

Egy régi ablak mint jelképes térelválasztó.

Hangulatos és rusztikus franciaerkély.

Kerékpártárolás kipipálva, és így bitosan nem is lopják el :o)

Filigrán rácsozat a masszív kőfalban, az itáliai Velencében járunk, a hangulat fokozásaként pedig virággal felturbózva.

Egy balatoni kirándulás alkalmával, Tihanyban akadt meg a szemem ezen az ablakocskán. Szép részletek és egymáshoz passzoló természetes anyagok.

Ha már rácsozni kell, ugye, hogy lehet maximálisan esztétikusan is?

Egy másik ablak Velencéből, csodaszép.

A borostyán az egyik kedvencem, és ha ápolva van, akkor nagyon szép tud lenni. A hangulat pedig amit a látványával nyújtani tud, felbecsülhetetlen. 

Ez az ablak furcsa, de amiért rögtön megtetszett:

az egyszerűsége és a nyitottsága, ahogy megtöri a falat, és beengedi a térbe a fényt, de mégsem tolakodóan, nem erőszakosan. Nem akar kitűnni, csak más lenni. 

fotók: saját és pinterest