REA   STÍLUSBAN

---

tálca

Hiszem, hogy a berendezésben az alapok legyenek egyszerűek, jó minőségűek és egymással harmonizálóak, amely azonban bármikor az aktuális évszakhoz, divathullámhoz vagy egy-egy ünnephez igazíthatóak. Sokszor a megfelelő és stílusos kiegészítők nem éppen olcsóak, és sajnos még úgy is sok esetben tucattermékek. Mindig is szerettem ha valami egy picit egyedi és az én stílusomat tükrözi.

Ilyen volt ez a tavasszal vásárolt festett fa tálca is. Pont jó volt a mérete, tetszett az alacsony ládika formája is, azonban a színnel és a bumszli fogantyúkkal nem voltam kibékülve, de mivel olcsó

volt, megvettem és már akkor voltak vele terveim. 

A fehér mániám már hatalmába kerítette a bútorainkat, így tudtam, hogy csakis fehér lehet majd az új festékréteg a kis szerzeményen. Amint megszáradt a festék, pauszra rajzolt feliratot kasíroztam a felületre (bevallom azért porcelánfestő nem vagyok, hogy csak úgy minden segítség nélkül festegessek ilyen mintát) sima grafitceruzával rajzoltam át a mintát amelyet a satírozással nyomattam rá a felületre. 

A halvány vonalak segítségével már sokkal egyszerűbb volt átfesteni a mintát egy vékonyka egyet segítségével.

Száradás után 2 réteg mattselyem lakkot kapott az egész tálca.

Az eredeti fogantyúk nagyon nem tetszettek, a rusztikus kötél még csak-csak, de hosszas keresgélés után sem találtam megfelelő rögzítési módot és egy picit pihentettem a dolgot. 

Egy nagy fiókpakolás alkalmával a kezembe akadt egy vékonyka bőröv, amely valamelyik ruhám eredeti tartozéka volt, de sosem használtam még, azonban akkor elkezdett berregni az a bizonyos kis lámpa a fejemben, hogy megvan!!! 

A tálca széléhez próbáltam és tényleg meglett, mert pontosan passzolt a perem szélességéhez. 

Méretre vágtam, ügyelve arra, hogy az egyik fülecske közepén éppen ott legyen a csat is. 

Lyukasztóval kijelöltem a csavaroknak való helyet - némi segítséggel - majd helyére csavaroztam őket.

Miyu cica - a mindenkori fősegéd - és a kész tálca.

Nem tudom, hogy a cicus a csokis kekszet félti-e tőlem, vagy a cseresznyékre vigyáz annyira, nehogy elguruljanak.