A régmúlt emlékei 

Szépséges   régi   lakatok

Nem tudom pontosan mikor kezdődött, de nagyon nekem nagyon tetszenek a régi, sőt olykor vaskos és nehéz kulcsok, és persze minél rozsdásabb annál jobb!

Most ugyan nem (csak) kulcsokat hoztam, hanem a hozzájuk való lakatokból válogattam, és persze nem a manapság gyártott hiper-szuper-modern változatokból, hanem azokból, amelyeket anno egy-egy iparos, kovács vagy fémműves tervezett és valósított meg több órai precíz munkával. 

Gyönyörűek, ugye?

Legtöbbet halasat találtam a képek között, ezért is került ide halak - talán az állatövi jegyek többi verziója is megvolt?  

Nagyhal, páros hal, sőt olyan hal is amelyiknek az uszója takarja a kulcslyukat.

Még a kulcsok is nagyon szépen kidolgozottak.

Picit furán fest így ez az oroszlán az orrán a kulcslyuk helyével.

A kiskutya hajdan vajon mit őrzött?

Na azt nem tudom eldönteni, hogy ez ló vagy egy nagyobb kutya, de talán az első.

Az elefánt ormánya szinte adja magát a lakatolás lehetőségére. Még a kulcs is olyan fánisra sikeredett.

Ez a skorpiós lakat nagyon nyerő nálam! Élő példánnyal nem szívesen találkoznék, de ezt elfogadnám!

Vajon milyen titokzatos helyet vagy rejtélyt őrizhetett ez a mítikus lény?

Zenélni nem lehet vele, de zárni már annál inkább.

Ez nekem olyan nagyon de nagyon tetszik.

És hát ezt a szépen cizellált lakatocskát - persze a kulccsal együtt - is szívesen őrizgetném.











reantik