HÚSVÉT

Sokszor szemezgettem már a különböző oldalakon a tojásból készített koszorúkkal. A bibi csak ott volt, hogy igazi tojáshéjból nem szerettem volna ilyesmit fabrikálni - olyan ügyes azért nem vagyok, hogy ne törjön össze egyetlen üres tojáshéj sem - a műanyag tojás kínálat színe pedig, hát hogy is mondjam nem nagyon volt az ínyemre. 

Múlt héten véletlenül került a szemem elé ez az 5 tasak műanyag tojás, a kis organza zsákok pedig hamarosan a bogárkám hátsó ülésén csücsültek a tartalmukkal együtt. Régi kedves barátnémtól még valamikor tavaly előtt kaptam egy kissé ütött-kopott koszorúalapot, így hát az is megvolt, hogy mire fogom ragasztgatni a barnás-zöldes-krémszínű pöttyözött tojásokat.

A tojások igazán nagyon élethűek, nagyon szép természetes színük van, igaz nem tudom melyik madárnak vannak ilyen szépen pöttyözött tojáskái, de a kétféle méret számomra csak még vonzóbbá tette őket.

Hozzávalók:

- 20 cm átmérőjű koszorúalap

- 2 tasak nagy méretű műanyag tojás (összesen 12 db)

- 3 tasak kis méretű műanyag tojás (összesen 27 db)

- ragasztópisztoly és ragasztórúd

- spárga és tollpihe

Azért egy kis üröm is vegyült az örömömbe, mert a tojásokon egy kis darab sprága-hurok lógott, de mivel eszem ágában sem volt őket sehová sem felaggatni, ezért óvatosan leoperáltam a madzagot minden egyes darabról.

A helyükön persze maradt egy lyuk, de sebaj, úgy fordítottam őket, hogy minél kevésbé látszódjanak.

Hát egy baromfiudvar napi termésével vetekszik a tojások mennyisége, de én csak reménykedtem, hogy elég lesz.

Beizzítottam a kis ragasztópisztolyomat - díjat adnék annak aki ezt feltalálta, mert nagyon hasznos kis szerkezet - és elkezdődött a ragasztgatás. Nem szerettem volna hogy túl szabályos legyen, ezért próbáltam ide-oda forgatni a darabokat, és variálni a színeket.

Alakult a dolog, csak elég nagy rések látszódtak ki, és még nem tudtam mihez kezdek velük. Aztán jött egy ötlet: a levágott zsinórokat félbehajtva a tojások közé ragasztgattam.

Néhány hófehér tollpihét is erősítettem ide-oda.

És azt hiszem készen is lett a húsvéti ajtódísz a bejáratra. Soha ilyen hamar nem készültem még el vele. Az az igazság, hogy nem voltam biztos abban, hogy elég lesz a tojás, és ha pár héttel később készítem el, akkor már esélyem sem lett volna ilyet találni. 

Rea