GOMBÁK   -   DE   NEM   BOLONDOK :)

Szerettem volna valami saját készítésű őszi dekorációt a lakásba, de tökből mindig igazit faragunk Domossal, ráadásul a minap a zöldségesnél tök olcsón sikerült beszerezni 3 szépséges fehéres-zöldes kis dísztökpéldányt, így valami egészen máson törtem a kobakomat. Akkor ötlött fel bennem, hogy előszedem a maradék darabka anyagokat és hátha kapok valami ihletet. Jó kis halom összegyűlt a mindenféléből, és először valami rusztikus virágfélében gondolkodtam, de aztán a színek adták magukat, és az a maradék kis rojtos anyag, amiből nyár elején az egyik saját főzésű dzsem kupakjának a ruhája készült. Akkor már tudtam, hogy gombát, vagyis gombákat fogok "termeszteni".

Kb. tenyérnyi egyáltalán nem szabályos kört vágtam ki kétféle anyagból. Ez tetszés szerinti lehet, én maradék kézzel szövött lenvásznat és egy jó vastag régi liszteszsák darabját használtam fel. A zsák jó kis rusztikus a kalap tetejéhez.

Géppel összevarrtam, kb fél cm-re a szélétől, hagytam egy nyílást, ahol kitömhettem. majd a nyílást befogva apró pelenkaöltésekkel körbevarrtam a szélén. 

Semmit nem fordítgattam, nem törekedtem arra, hogy szabályos legyen és makulátlan, mert a gombák kalapját sem körzővel és vonalzóval szerkeszti a természet, ugye?

Ilyen kis hullámos, esetlenül aranyos párnácska lett belőle.

A gomba tönkje a már említett eredetileg rojtos darabkából készült, a rojtok imitálják majd a spóratartó lemezkéket. Oldalt összevarrtam, de közben rákerült a logó is.

Az alsó részt keskenyen visszahajtottam, és apró pelenkaöltésekkel felvarrtam a "hengeres" tönk végére egy kis kerek filc lapocskát. 

Amikor ez megvolt, szórtam bele kb. a feléig rizst (nem szerettem volna ha valami színes magocska átlátszik, ezért a fehér rizs tökéletes ehhez, és elég nehéz is), majd tömtem bele tömőanyagot is. Ez azért is jó, mert így a rizs nem potyogott ki varrás közben.

Kicsit ferdén, nem pont a közepére - de ez egyébként ízlés kérdése is - felvarrtam a gomba tönkjét, a rojtokat pedig egy-egy kis öltéssel odavarrtam a kalap széléhez. 

A rojtok végét visszahajtva is odavarrtam, 

majd egy darabka cérnacsipke-szalagból, kissé fodrosan gallért is öltögettem rá.

Egy másik variációnál egy nem túl szép cakkos szélű drappos horgoltcsipkés-hímzett terítő darabkáit használtam fel. A kerek csipke lett a kalap teteje, a hímzett szélből pedig a gallér készült. És máris tetszik az addig csúnyácska anyag, igaz más formában.

Csipkekalapos, tehát ő biztosan kiscsaj :)

Aprócska csomók, foltok egy másik fejfedőn.

A spóratartókat hímzőfonallal imitáltam, és itt jól látszik a fodros rakott gallér is.

Egy kosárnyi bolondozás. És azt hiszem, sőt biztos vagyok benne, hogy nem állok meg ennél a három darabnál. Sok-sok ötletem és anyagom vár még felhasználásra, és varrás közben jöttek a legjobbak.

Ne féljen senki elkezdeni, nem kell hozzá nagy varrótudomány, sem őrülten jó kézügyesség, mert ezek a kis cukiságok szerintem akkor a legigazibbak, ha kicsit bumfordiak, rusztikusak és itt-ott tökéletlenek.


Jó öltögetést kívánok!

reantik