Őszi dekoráció természetes anyagokból, csak egy kicsit másképp

A neten találtam a minap ezt a fotó, és megragadott az egyszerűsége. A kis fehér tökök nagyon tetszettek, de hiába néztem a zöldségeseknél, még csak hasonlót sem találtam.  

Mivel a gombákhoz szerettem volna még valami saját készítésűt, így kigondoltam, hogy próbálok hasonlót készíteni. Régebben már varrtam kerek tűpárnát, igaz az piros-fehér pepita volt, de a végeredmény kicsit tökforma lett, és próba szerencse nekiálltam az elsőnek. És amikor készen lett, nagy volt az öröm. Ha a gyerkőc nem aludt volna már, akkor talán hangosan ujjongok és ugrálok is örömömben, így csak csendben örülve még két tököcskét bütyköltem. Jó hamar készen van, és nem is kell hozzá sokat varrni, és szerintem bármilyen anyagból megvarrható. 

Most ugyan nem főzelék készül, de a hozzávalók:

- egy tetszőleges darabka anyag, ez attól függ, hogy mekkora tököt szeretnél varrni

- tű, cérna, erős spárga vagy valamilyen vastagabb fonal és hozzá ún. zsákvarrótű, 

- olló

- ragasztó 

- régi tökszár ha ez nincs egy darabka faág is remekül megteszi

- műszálas tömőanyag, vagy vatta

Első lépésként az anyagot kettéhajtva és összegombostűzve - hogy ne csússzon el egymástól - kiszabtam két kerek körlapot (én kb 10-12 cm átmérőjű tököket varrtam, a varrásráhagyást ne felejtsétek el, ez kb. fél cm, de ha becsúszik ez a baki, akkor legfeljebb kisebb lesz a tököcske :)

Akár kézzel, akár géppel, apró öltésekkel körbevarrtam, de hagytam kb. 3-4 cm nyílást a kifordításra és a tömésre. Itt most fontos, hogy szabályos kerek legyen, nem úgy mint a gombánál.

A varrás elkészült, majd óvatosan kifordítottam, és jó alaposan kitömtem.

A nyílást láthatatlan öltésekkel bevarrtam és közben ügyeltem arra, hogy tartsam a körívet.

Amikor ez megvolt, kijelöltem a középpontot, és egy jó hosszú spárgát befűztem a jó nagy tűbe,  középről kiindulva áttekertem a tök oldalát, majd újra ugyanabba a pontba öltöttem vissza. 

Következőleg ezzel szemközt megismételtem az öltést.

És az első kettő után még négyszer, egyenletesen elosztva, miközben próbáltam a spárgát megfelelően szorosra húzni, és minden oldalon egyformán megfeszíteni. Lehet több cikkre is osztani, ízlése válogatja. A végén elcsomóztam és a maradékot a tökön hagytam. Ebből lesznek majd a kunkori kacsok.

Tavaly előrelátóan levágtam a kidobásra ítélt dísztökök szárát, amit eltettem - és ami fontos, hogy most meg is találtam :) - így abból lettek a tökszárak, amit ragasztópisztollyal rögzítettem a helyére. Ha nincs tökszár, akkor egy ágdarabka is megteszi, azzal is jól mutat! 

A kacsokkal volt a legnehezebb dolgom. Először evőpálcikára tekertem, majd hajlakkal próbáltam fixálni, de ez a rusztikus vastag spárga csak nem akarta az igazat. Az a kunkori, ami a fotón van, messze nem volt nekem elég jó. Így új módszerhez kellett folyamodnom.

És a bevált recept a következő: tök betekerve fóliába így biztosan nem lesz se foltos se ragacsos, majd a spárgákat átitattam decoupage lakkal, és feltekertem őket egyenként egy kis darabka ágra, és hagytam megszáradni. (türelmetlen is voltam ám, meg kíváncsi is a végeredményre, így hajszárítóval rásegítettem a száradásra).

Ilyen kis kunkorik lettek,és jó erősen tartanak a lakknak hála.

Blogcica addig amíg én a kacsokkal maceráltam, egy egészen érdekes alvási pózt fedezett fel magának a kanapé oldalán. Úgy feküdt, mint a szavannabéli nagymacska rokonok, a fán elnyúlva, "lógalába" lustán. Itt látszódnak a csini csíkjai is.

A végeredmény a tökéletesen kunkori kacsokkal, tálalóba rendezve a gyerkőccel gyűjtött vadgesztenyékkel, gombákkal, és a csöppnyi élénk színfoltot adó csipkebogyókkal együtt. 

Minden a természet ajándéka, mivel a tökök is lenvászonból és gyapjúból készültek, akárcsak a gombák.

Ugye nem kell hozzá nagy varrótudomány, de még igazából varrógép sem, mert nagyon keveset kell hozzá varrni, és a végeredmény egy csinos dundi tök, vagy akár több is, mert tényleg nem tart sokáig az elkészítése.

Bátran kezdj hozzá!

Rea