Levendulás, illatos sárgabarack-dzsem

-

ahogy én készítem

A cseresznyedzsemmel kezdődött minden, és ott is folytatódott, mert az elmúlt három hét alatt  annyi dzsemet készítettem amennyit eddig még soha. Mindig úgy képzeltem, hogy ilyesmit csinálni iszonyatosan macerás és izzasztó meló. Hát van benne ilyesmi is, de valahogy élveztem minden percét - főleg a kóstolásokat - és úgy gondolom a következő nyárig pont ki fogjuk húzni azzal a jó pár üveg finomsággal, amelyek ott lapulnak a konyhaszekrény polcán.

A sárgabarack dzsemet, vagy lekvárt szinte mindenki szereti - kivéve talán az én nagyfiamat, aki csak a fánkhoz hajlandó ilyesmit enni. Már csak ezért sem maradhatott ki a sorból és ezért is számít nagyágyúnak.

A levendulás nap óta kicsit elvarázsolt ez az aprócska lila virág, a világhálón pedig ezernyi fotó van különféle levendulás sárgabarack dzsemről, és ha már van is itthon, meg hát amúgy is, próba cseresznye - akarom mondani sárgabarack - bepróbálkoztam egy ilyen pofonegyszerű különlegességgel.

Az alapanyagok listája igencsak rövid:

- finom érett, édes sárgabarack (kb 2 kilónyi)

- morzsolt levendula kb. 1 púpozott evőkanálnyi (vagyis a szárról lemorzsolt virágok)

- 4 evőkanálnyi (igen jól látod, csak ennyi)  steviás befőzőcukor

Az alaposan megmosott, megtisztított barackokat kimagoztam és negyedekbe vágtam, majd feltettem a tűzhelyre, igaz tűz az nincs, de a főzőlapon is tökéletesen fog rotyogni, sőt ez még szabályozható is, ami nem elhanyagolható szempont a rotyogási fázisban, hogy ne legyen minden tiszta ragacs az edény körül.

4 evőkanálnyi édesítőszer van benne csak, és bevallom - miután kóstoltam a végeredményt - nem hiányzik a cukor édessége. Ennyit is csak azért tettem bele, hogy ne legyen nagyon híg, és órákig sem szerettem volna főzni, hogy jól besűrűsödjön, ez a kis adalék pedig azon is segít.

Összesen 4 üveg dzsem lett, és ha belegondolok, hogy egy üvegnyiben van egy evőkanálnyi cukor, akkor úgy hiszem, azt büntetlenül lehet enni! Ugye szerinted is?

Itt már a levendula is belekerült, majd még pár percet hagytam pöfögni az egészet, és belekanalaztam az előre elkészített üvegekbe.

 

5 percre minden üveg tótágast állt - ezt a fázisfotót a többi dzsemnél mindig elfelejtettem elkattintani, de most meglett ez is.

Majd beköltöztek a finom meleg kötött takaróba burkolózva a kosárba, dunsztom sincs, hogy minek :) de már régen is így csinálták. Na jó tudom az okát, így lassabban hűl ki az üveg tartalma, addig is folyik a csírátlanítás és tartósabb marad a befőttbe zárt nyár.

Ma a bilétákkal kezdtem a napot, szeretek rajzolgatni, főleg akvarellceruzával. Közben egy kis napozás is belefér az erkélyen :)

Öltözködésre és sminkre felkészülni, hamarosan fotózás :)

(halkan megjegyzem, hogy amíg kilyukasztottam a bilétákat, addig blogcica 2 gumigyűrűt is eltulajdonított, és kibújt belőle ismét a kölyökmacska, mert egy csomó ideig játszott velük)

Csinosan és gusztán, én pedig már éhes vagyok, de a főszereplőknek először dolguk van.

Már nem bírtam magammal, és nem dicsérgetni akarom magam, de nagyon fincsi lett!!!

Ha befőztök sárgabarackot, próbáljátok ki ezt a verziót is, mert ezek a pirinyó lila pöttyök valami földöntúli ízt kölcsönöznek a gyümölcsnek. 

Nem csupán színként mutatnak remekül együtt, de az ízük is tökéletesen passzol egymáshoz.

Nem is tudom, hogy végül is elég lesz-e 4 üveggel ebből a finomságból? Fánkot is elég sokszor szoktam sütni, meg aztán még most kezdődik igazából a barackszezon.

Kell ennél több?













Rea